Nagyon várjuk már, hogy újra a borbár vendégeinek ajánlhassuk a jobbnál jobb borokat, és mesélhessünk a kedvenc borvidékeinkről, de amíg ezt nem tehetjük meg, addig is folyamatosan bővítjük az ismereteinket online oktatások, beszélgetések segítségével. Néhány napja egy ilyen beszélgetésbe becsatlakozott a szekszárdi Sebestyén Pincészetből Csilla és Csabi, akiknek ezúton is köszönjük, hogy meséltek magukról, a borvidékről, és arról is, hogy hogyan érintette őket ez a jelenlegi helyzet. Ennek az érdekes beszélgetésnek a részleteit megosztjuk veletek is – ha tehetitek, nyissatok mellé egy Sebestyén bort, de legalábbis egy jó szekszárdit!
A 2400 hektáros Szekszárdi borvidék hazánkban közepes méretűnek mondható, bár egyes országokban vannak olyan borászatok, akik önmagukban ekkora területet birtokolnak. A borvidék nagyjából egynegyedén, 650 hektáron kékfrankost termelnek, ami országosan is a legelterjedtebb kékszőlő fajta, ezen kívül van 400 hektár merlot, valamint 350-350 hektár cabernet sauvignon és franc. A szekszárdiak egyik büszkeségét, a kadarkát jelenleg 100 hektáron termesztik. Jól látszik tehát, hogy inkább vörösboros borvidékről van szó, és persze a pincék többségénél lehet fehérbort is kóstolni, a szekszárdi borászok a hírnevet inkább a vöröseknek köszönhetik.
Azoknak a vöröseknek, amiket a 2015-ben elkészült Szekszárd palackba töltenek, ezek pedig a kadarka, a kékfrankos és a bikavér.Ahhoz, hogy egy bor az egységes palackba kerülhessen, egy bíráló bizottság vakon kóstolása után a szigorú bírák legalább kétharmadának szavazatára van szükség. Így biztos, hogy ezek a borok minden esetben fajtajellegesek, jó savúak, nem túl alkoholosak, nem túl hordósak, jóivásúak, tehát a mai trendeknek megfelelőek. Csilla azt is elárulta, hogy a borok 30-35 %-a bizony nem megy át az első teszten, előfordul, hogy az ő boruk sem, de ez nem baj, hiszen egy házasítás arányain később is lehet változtatni, a legfontosabb pedig a minőség.
Sebestyén Csabitól megtudtuk, hogy a borvidéken vannak azok a borászok (közéjük tartoznak ők is), akik nagyon hisznek abban hogy a világban a figyelem, a közízlés a helyi fajták felé fordul, ezekben látják a jövőt, az előrelépés zálogát. A magyarországi borpiacon viszont még mindig tart a merlot, a cabernet franc, cabernet sauvignon népszerűsége, és nem vitatható, hogy ezek a nemzetközi szőlőfajták azok, amik a rendszerváltás után egyértelműen előre vitték a borvidéket, és azóta is nagyon keresettek az éttermekben, a vinotékákban vagy a szupermarketek polcain.
A helyi fajtákra mostanában kezd egyre nagyobb figyelem irányulni, sok turista és ide látogató borkereskedő is ezeket keresi.A borászatok más-más állásponton vannak – az előzőekből adódik, hogy azok, akik a magyar piacra viszik inkább a boraikat, azok a nemzetközi fajtákat védik, akik meg a nemzetközi piacot célozzák meg, inkább a helyi fajták létjogosultságában hisznek. Mindkét táborban vannak neves pincészetek és kevésbé ismertek egyaránt, a közös pont a bikavér, hiszen ebben mindegyik jelen van.
Csilla elmesélte, hogy pár éve összeültek, és megvitatták, hogy az ő generációjuknak mi lenne a feladata a borvidéken. Az előző generáció tagjai minőségi borászathoz alkalmas szőlőt telepítettek, borászatokat építettek, megismertették itthon a Szekszárdi borvidéket.
A mostani generáció azt a célt tűzte a zászlajára, hogy Szekszárdot felteszi a világ bortérképére,bár tudják, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, inkább 10-20 évvel számolnak. És ez nem azt jelenti, hogy a világ távoli tájain ismerni fogják a szekszárdi borászok nevét, de remélhetőleg egyre több külföldi borkedvelő megjegyzi az egyedi palackjukat, és tudni fogják, hogy ez egy vörösboros borvidék, ahol helyi fajtákat termelnek, ismerni fogják a borok stílusát, ízvilágát. És ez nem kis dolog. Mi drukkolunk nekik, mert nagyon szeretjük a szekszárdi vörösborokat.
Persze a Sebestyén Pincészetről is beszélgettünk, ezt is hamarosan megosztjuk veletek.
Szöveg: Szabó Hajnalka
Fotók: Sebestyén Pincészet
